Melyik a legjobb klíma?
Ez az a kérdés, amire mindenki mást fog válaszolni, mivel mindenki más szempontok szerint értékel. Kevés embernek van valódi összehasonlítási alapja, ráadásul a megkérdezettek többsége, de még a klímaszerelők jelentős része is érzelmi alapon választ. Például a klímás fórumokon külön hitközössége van a japán klímák rajongóinak és persze sok szempontból igazuk is van, tényleg sok jó tulajdonságuk van a japán klímáknak, de csak addig amíg nem kell kifizetniük 3-4 légkondit egy családi ház fűtéséhez. Ugyanis 2026-ban, 3,5kW-os teljesítményű oldalfali split klímákat 120.000 forinttól 1.150.000 forintos árig válogathatunk. Ezek nyilván a végletek, de ha azt vesszük, hogy a középmezőnyben található 100-200.000Ft árkülönbség már egy klíma vásárlása esetén is jelentős eltérés.
A legjobb klíma alkalmazkodik a vásárló igényeihez, ezért szubjektív szempontok alapján dől el, hogy kinek melyik az, amelyik nem elég jó, melyik a feleslegesen drága és melyik az ideális választás.
Egy nagyvárosi környezetben nem érdekes, ha egy olcsóbb klíma picit hangosabb és van olyan helyzet amikor a hőmérséklet tartás 2-3 fokos ingadozása mellett is elégedett a felhasználó. Ugyan akkor az előbbi klíma egy keretes ház hálószobájában zavaró, az utóbbi pedig egy ülő munkát végző felhasználó esetében elviselhetetlennek minősül.
A legjobb klíma első szempontja az, hogy mire, hol és mennyit akarja használni?
Az, hogy a legdrágább klíma a legjobb, az már az árát nézve sem állja meg a helyét,
mert az akár két-háromszoros többlettkiadás senkinek sem jó, pláne, ha a készülék nyújtotta extra szolgáltatás kihasználatlan marad.
Leírok egy példát, nagyon sarkos, de megtörtént eset:
Egy kis szerverteremben a két szerver hűtésre használt, nagy értékű,
fűtésre optimalizált,
japán klíma rendszeresen csődöt mondott fagypont alatt.
A márka forgalmazója szerint le kell cserélni, mert ezek a klímák nem alkalmasak szerver hűtésre, míg ugyan akkor, a kínai,
fapados OEM klíma igaz, hogy zörögve, de végig dolgozta a telet egy hasonló szerver szobában.
Természetesen ugyan ezek a klímák fűtésben pont fordított sikerrel teljesítenek.
A legjobb klíma kiválasztásának második szempontja a megfelelő típus.
Addig ameddig klíma márkák szintjén válogatunk, függetlenül attól, hogy egy gyári márkáról, vagy valamilyen OEM klíma márkáról beszélünk, többé kevésbé, csak a szervizhátteret és a garanciális feltételeke hasonlíthatjuk össze. Természetesen vannak kimondottan gagyi márkák is, de ezekre az áruk miatt esik a vevő választása, itt szó sincs tudatos összehasonlításról.
A legjobb klíma kérdésére sokan rávágnak egy-egy ismertebb klíma márkát. Csakhogy magas oldalfali klímából minden gyártónak van legalább 3-5 modell a termék választékában. A Daikin például 240.000 és 1.150.000 forint között forgalmaz különböző modelleket. Nyilván nem lehet mindegyik a legjobb, sőt a 240e forintos Daikin biztos, hogy nem lesz jobb egy 3-400e forintos kínai gépnél. Tehát egy márkanév inkább csak a szervízháteret mutatja, a készülék értékét viszont a típus határozza meg.
A legjobb klíma kiválasztásának harmadik szempontja, a jótállás és a szervíz háttér.
A törvényileg előírt jótállási időn felül, a márka forgalmazója határozza meg a klímák extra jótállásának idejét. Nem minden márkához jár extra jótállási idő, nem is mindig teljes körű és a feltételi is különböznek, ezért érdemes alaposan utána nézni a márkaképviselet hivatalos oldalán.
A szervíz háttér a jótállási idő lejárta után is fontos.
Nem mindegy, hogy egy 6-8 éves egyébként jól működő klímát alkatrész cserével üzemben lehet-e tartani még 6-8 évig,
vagy alkatrész hiányában használhatatlanná válik és le kell cserélni.
Saját tapasztalatból tudom, hogy amikor néhány hét különbséggel kellett ajánlatot kérnem két különböző márkájú,
de nagyjából hasonló korú beltéri egységhez ventilátor motorra, akkor háromszoros különbség volt a két klíma azonos alkatrészének ára között.
A legjobb klíma kiválasztásának negyedik szempontja, azok az extra funkciók
Egy márkán belül két különböző modellt az extra funkciók is megkülönböztethetnek. Ezeknek az extráknak egy része teljesen felesleges néhányuk, csak speciális esetben érdekesek, illetve van ami kimondottan hasznos.
Tipikusan felesleges extrának tartom a légkondi mozgás érékelőjét és az elektronikus (például plazma) szűrőit. Soha nem találkoztam még olyan klímatulajdonossal, aki használta volna ezeket.
A wifi egy kicsit túl van hájpolva.
Nagyon kevesen használják, ezért a klímák többségében teljesen felesleges,
viszont egy nyaralóban, vagy egy olyan üzletben, ami nincs nyitva egész héten, rendkívül hasznos a távoli vezérlés.
Például, ha a hétfői munkakezdés miatt nem kell egész hétvégén 24 fokon járatni az irodai klímát és nem is kell hidegben kezdeni a hetet,
azzal spórolni lehet a fűtésen, illetve komfortosabbá tehető egy munkahely.
A fűtés komfortja szempontjából érdekes lehet még a
klíma időzítőjének a kezelhetősége.
Nem mindegy, hogy napi beállítást igényel, vagy elég egy évben csak kétszer hozzányúlni és a beállított ciklus szerint magától be és kikapcsol.
Privát véleményem szerint a leghasznosabb extra funkció a hűtés üzemmód utáni automatikus leszárítás, ami jelentősen késlelteti a ventilátor penészedését. Ezzel az extra funkcióval akár a duplájára is kitolható két klíma karbantartás közötti idő.
Logikai sorrendben az utolsó szempont lenne a design, de van aki ezzel kezdi és ez talán nem is olyan nagy baj, persze akkor ha csak hűteni szeretne vele, de ha fűtéshez választ klímát, akkor a lakberendező lesz a legrosszabb tanácsadója.
A klíma kiválasztásának alapvető szempontjai:
- Mire akarja használni? Csak hűtésre, néha fűtene is, vagy kimondottan fűtésre kell?
- Mennyit akarja használni? Néha, 30°C felett bekapcsolná hűtésre, egész nyáron hűtene, mert tetőtérben lakik?
- Mennyire kell halknak lennie? A hálószobába kell, vagy a konyhába?
- Milyen extra funkciókat tudna használni?
- Mennyit és önnek egy biztos szervíz háttér és az extra jótállás?
