A fűtésre optimalizált klímák

Javaslom, hogy mindjárt az elején tegyük tisztába, hogy mi mit jelent. Fűtés szempontjából három csoportra oszthatjuk a klímákat:

Hűtésre tervezett klímák

A legolcsóbb klímák, amik ugyan tudnak fűteni, de csak a hűtéshez szükséges minimális felszereltséggel rendelkeznek. Minden gyártónak vannak ilyen alap klímái. Ezek a modellek is lehetnek csendesek és jó minőségű készülékek, de nem fűtésre lettek kitalálva. Átmeneti időben, októberi és áprilisi enyhe időjárásban, bátran használhatóak fűtésre.

Téliesített klímák

A téliesített megnevezés egy nagyon tág fogalom, a legegyszerűbb, karterfűtéssel és csepptálca fűtéssel tuningolt, fapados, gagyi klímától, a komolyabb műszaki felszereltséggel bíró modellekig. Működési tartományuk akár -20°C alatt is lehet.
Sokan használnak téliesített klímákat fő fűtésre, a legtöbbjük gond nélkül végig fűtötte az elmúlt években megszokott enyhe telet, azonban kicsit hangosabbak és a hőmérséklet csökkenésével jelentősen megnő a fogyasztásuk.

Fűtésre optimalizált klímák

Megnövelt hőcserélő felületek, az alapmodellekhez képest 50-100%-al nagyobb hűtőközeg töltet, erősebb kompresszor, fejlettebb technológia mint pl. gőzbefecskendezés, zord időjárás esetén is megbízható, stabil működés, hosszabb élettartam. Ezek a klímák kimondottan fűtésre lettek tervezve.

A fűtésre optimalizált klíma egy gyártói ajánlás, amit nem a klímaszerelő véleménye határoz meg. Jellemzően 5W/W felett van az SCOP értéke és -30°C az alsó működési tartomány határa. Mielőtt választana, nézze meg az adott márka hivatalos forgalmazójának weboldalán szereplő adatokat és ajánlásokat.

Mi a különbség az olcsóbb és a fűtésre optimalizált klímák között?

A klímát, mint levegő-levegő hőszivattyút rendkívül erősen befolyásolja a külső levegő hőmérséklete és páratartama. A külső hőmérséklet csökkenésével, romlik a klíma teljesítménye. Az R32 hűtőközeg bevezetésével, minden klíma külső hőmérsékleti működési tartománya lejjebb csúszott legalább 5°-ot, így az egyszerűbb légkondicionálók is képessé váltak -20°C körüli külső hőmérsékleten fűteni. Ám a legalacsonyabb működési tartomány csak azt jelenti, hogy ezen a hőfokon még fűt a klíma, az nem következik belőle, hogy ugyan arra a teljesítményre képes, mint melegebb időben.

A különbség szemléltetéséhez kiválasztottam két hasonló teljesítményű klímát. Ugyan annak a gyártónak a termékei közül a legolcsóbb hűtésre tervezett klímáját és az egyik legjobb, fűtésre optimalizált klímáját. A példában szereplő fűtésre optimalizált klíma nagyjából 200e forinttal kerül többe, mint az egyszerűbb márkatársa.
Az alábbi grafikon függőleges tengelyen a névleges fűtési teljesítmény százalékban, az vízszintes tengelyen pedig a külső hőmérséklet látható, Celsius-fokban.

A fenti grafikonon, a hideggel csökkenő teljesítmény mellett jól látható, hogy a két görbének nem csak a végpontja eltérő, (bal oldalon) de már a kiindulási pontja is eleve más magasságokból indul (jobb oldalon).

A mini táblázat és a grafikon segítségével vegyünk két konkrét példát, az egyik egy átlagos téli nap 0 °C és egy ritkább, de minden télen többször is előforduló zordabb -10 °C.

0 °C-on a példában szereplő olcsó klíma már nem tudja leadni a névleges teljesítményét, tehát kicsit többet kell mennie, maximális fogyasztás mellett, míg a fűtésre optimalizált klímának kapacitásának még bőven van tartaléka.

A fűtésre optimalizált klíma 0 °C-on: 5,88kWh teljesítményre képes
A csak hűtésre tervezett klíma 0 °C-on: 3,23kWh teljesítményre képes

-10 °C-on az olcsó klíma, maximális áramfelvétel mellett is csak a névleges teljesítényének a 85%-át képes leadni, tehát ha nincs túlméretezve, akkor fázni fognak a lakásban. A fűtésre optimalizált klíma még mindig nem pörög 100%-on.

A fűtésre optimalizált klíma -10 °C-on: 5,46kWh teljesítményre képes
A csak hűtésre tervezett klíma -10 °C-on: 2,89kWh teljesítményre képes

-10 °C-on pici túlzással a duplája a különbség a két készülék teljesítménye között, és ahogy hűl az idő odakint, úgy nő a különbség. Tehát, az olcsóbb klíma, a hideggel megnövekedett hőigényt csak abban az esetben tudja kiszolgálni, ha jóval nagyobbat vettek mint amire szükség van.

A két klímának a fogyasztásában is különbség van, de ez nagyban függ az időjárástól, a használattól és a fűtendő épület tulajdonságaitól. Egyszerűsítve a dolgot, minél hidegebb a tél, minél rosszabb a hőszigetelés, minél nagyobb a helység és minél magasabb hőfokot állít be, annál nagyobb lesz a különbség a fogyasztásban.

A grafikonnal és a teljesítmény számítással azt próbáltam szemléltetni, hogy miközben a hőmérséklet csökkenésével megnő az épület hőigénye, a fűtésre használt klímák teljesítménye csökken.
Nem azért vesz valaki fűtésre optimalizált klímát mert olyan gyakran van -30°C, hanem azért, hogy ha majd tartósan -10°-nál hidegebb lesz, akkor ne kelljen aggódnia.

Minden háztartásban mások az igények, az adottságok és a lehetőségek, ezért az, akinek a rendelkezésre áll egy cserép kályha, vagy bármilyen más fűtési alternatíva, vagy az aki a nyaralóban csak 3-4 téli hétvégére használja a klímát, mind, másképp nézi ezt a kérdést.
A lényeg, hogy hajó is csak ritkán süllyed el mégis van rajta mentőcsónak.

Mi történik ha téliesítés nélküli klímával fűt?

Enyhe, átmeneti időben nem fog különbséget tapasztalni, de ahogy csökken a hőmérséklet, úgy nő a kültéri egység hangereje és a fogyasztása, miközben csökken a klíma teljesítménye.

Fagypont körüli hőmérsékleten, magas páratartalom mellett, tehát ködös, havas esős időben a téliesítés nélküli klímák sokkal jobban jegesednek. Ha napokon keresztül esik, vagy köd van, akkor már az automatikus leolvasztás sem tudja eltüntetni a kültéri hőcserélőre rakódott jeget és zúzmarát, ilyen esetekben be kell avatkozni, különben tönkre mehet a klíma.
Előfordulhat, hogy a kültériben felgyülemlett jég eléri a ventilátor lapátot és el is törheti. A ventilátor törés ritkán fordul elő, mert éktelen nagy kerepelés szokta megelőzni, ezért előbb észreveszik a problémát, mint, hogy megtörténne a baj.

A fenti képen, a jég drasztikus eltávolításának nyomai láthatóak, megolvadt a kültéri egység műanyag rácsa. Kíméletesebb módszer a jég eltávolítására a klíma hűtésbe kapcsolása és a kültéri egység meleg vízzel locsolása.

Zord időben, a teljesítménycsökkenést kompenzáló, megnövekedett igénybevétel és üzemidő feltételezi a rövidebb élettartamot.

Klíma tuning

Mert azért ne vessük el, hogy van akinek már megvan a klímája és egyenlőre nincs lehetősége lecserélni.

A csepptálca fűtés és a kompresszor karter fűtése utólag is beépíthetőek. Több termosztáttal vezérelt elektromos fűtőszállal még az is megoldható, hogy a csepptálca fűtés csak bizonyos külső hőmérséklet alatt és csak leolvasztásokkor működjön.

A csepptálca fűtés, a jegesedést hivatott megakadályozni. A csepptálca fűtés hiánya nem vonja automatikusan maga után azt a következményt, hogy jegesedni fog a klíma, mert ezt más tényezőkkel is befolyásolhatja a gyártó, de a fapados klímák esetében számítani lehet rá.

A karter fűtés feladata, hogy indításkor, a kompresszorban lévő olaj, nagy hidegben is folyékony halmazállapotú maradjon. Hiányában a kompresszorban lévő olaj megdermed és induláskor nem tudja ellátni a feladatát, nem keni a mozgó alkatrészeket, ezért jobban kopik a kompresszor, csökken az élettartama.

Klímás fűtés téliesített klímákkal

A téliesített klímáknak nem mindegyike, de általában jobb adottságokkal bírnak mint a csak hűtésre tervezett légkondik, valamint rendelkeznek karter és csepptálca fűtéssel. A téliesített és a fűtésre optimalizált klímák közötti különbség nem olyan sarkos mint a fenti példában, de azért így is elég jelentős.

A téliesített klímák képesek gond nélkül végig fűteni az utóbbi években megszokottá vált enyhe teleket, azonban a nagyobb hidegekben jellemzően hangosabbak és a fogyasztásuk is megnő.
A téliesített klímákat érdemes egy kicsit túlméretezni, hogy a zord időben is el tudják látni a lakás fűtését.

Ne maradjon le a következő cikkről, kövessen a Facebookon:

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvassa el a többi cikkünket is: