A fűtésre optimalizált klímák

Javaslom, hogy mindjárt az elején tegyük tisztába, hogy mi mit jelent. Fűtés szempontjából három csoportra oszthatjuk a klímákat:

Hűtésre tervezett klímák

A legolcsóbb klímák, amik ugyan tudnak fűteni, de csak a hűtéshez szükséges minimális felszereltséggel rendelkeznek. Minden gyártónak vannak ilyen alap klímái, ezért ezek is lehetnek csendesek és jó minőségű készülékek, de nem fűtésre lettek kitalálva.
Ha csak az átmeneti időben szeretné fűtésre használni, arra ezek a klímák is bőven megfelelnek.

Téliesített klímák

A téliesített megnevezés egy nagyon tág fogalom, a legegyszerűbb, karterfűtéssel és csepptálca fűtéssel tuningolt, fapados, gagyi klímától, a komolyabb műszaki felszereltséggel bíró modellekig. Működési tartományuk akár -20°C alatt is lehet.
Sokan használnak téliesített klímákat fő fűtésre, a legtöbbjük gond nélkül végig fűtötte az elmúlt években megszokott enyhe telet, azonban kicsit hangosabbak és a hőmérséklet csökkenésével jelentősen megnő a fogyasztásuk.

Fűtésre optimalizált klímák

Megnövelt hőcserélő felületek, erősebb kompresszor, fejlettebb technológia mint pl. gőzbefecskendezés, zord időjárás esetén is megbízható, stabil működés, hosszabb élettartam. Ezek a klímák kimondottan fűtésre lettek tervezve.

A fűtésre optimalizált klíma egy gyártói ajánlás, ezt nem a klímaszerelő határozza meg. Jellemzően 5W/W felett van az SCOP értéke és -30°C az alsó működési tartománya. Mielőtt választana, nézze meg az adott márka hivatalos forgalmazójának weboldalán szereplő adatokat és ajánlásokat.

Mi a különbség az olcsóbb és a fűtésre optimalizált klímák között?

A klímát, mint levegő-levegő hőszivattyút rendkívül erősen befolyásolja a külső levegő hőmérséklete és páratartama. A külső hőmérséklet csökkenésével, romlik a klíma teljesítménye. Az R32 hűtőközeg bevezetésével, minden klíma külső hőmérsékleti működési tartománya lejjebb csúszott legalább 5°-ot, így az egyszerűbb légkondicionálók is képessé váltak -20°C körüli külső hőmérsékleten fűteni. Ám a legalacsonyabb működési tartomány csak azt jelenti, hogy ezen a hőfokon még fűt a klíma, az nem következik belőle, hogy ugyan arra a teljesítményre képes, mint melegebb időben.

A különbség szemléltetéséhez kiválasztottam két hasonló teljesítményű klímát. Ugyan annak a gyártónak a termékei közül a legolcsóbb hűtésre tervezett klímáját és az egyik legjobb, fűtésre optimalizált klímáját. A példában szereplő fűtésre optimalizált klíma nagyjából 200e forinttal kerül többe, mint az egyszerűbb márkatársa.
Az alábbi grafikon függőleges tengelyen a névleges fűtési teljesítmény százalékban, az vízszintes tengelyen pedig a külső hőmérséklet látható, Celsius-fokban.

A fenti grafikonon, a hideggel csökkenő teljesítmény mellett jól látható, hogy a két görbének nem csak a végpontja eltérő, (bal oldalon) de már a kiindulási pontja is eleve más magasságokból indul (jobb oldalon).

A mini táblázat és a grafikon segítségével vegyünk két konkrét példát, az egyik egy átlagos téli nap 0 °C és egy ritkább, de minden télen többször is előforduló zordabb -10 °C.

0 °C-on a példában szereplő olcsó klíma már nem tudja leadni a névleges teljesítményét, tehát kicsit többet kell mennie, maximális fogyasztás mellett, míg a fűtésre optimalizált klímának kapacitásának még bőven van tartaléka.

A fűtésre optimalizált klíma 0 °C-on: 5,88kWh teljesítményre képes
A csak hűtésre tervezett klíma 0 °C-on: 3,23kWh teljesítményre képes

-10 °C-on az olcsó klíma, maximális áramfelvétel mellett is csak a névleges teljesítényének a 85%-át képes leadni, tehát ha nincs túlméretezve, akkor fázni fognak a lakásban. A fűtésre optimalizált klíma még mindig nem pörög 100%-on.

A fűtésre optimalizált klíma -10 °C-on: 5,46kWh teljesítményre képes
A csak hűtésre tervezett klíma -10 °C-on: 2,89kWh teljesítményre képes

-10 °C-on pici túlzással a duplája a különbség a két készülék teljesítménye között, és ahogy hűl az idő odakint, úgy nő a különbség. Tehát, az olcsóbb klíma, a hideggel megnövekedett hőigényt csak abban az esetben tudja kiszolgálni, ha jóval nagyobbat vettek mint amire szükség van.

A két klímának a fogyasztásában is különbség van, de ez nagyban függ az időjárástól, a használattól és a fűtendő épület tulajdonságaitól. Egyszerűsítve a dolgot, minél hidegebb a tél, minél rosszabb a hőszigetelés, minél nagyobb a helység és minél magasabb hőfokot állít be, annál nagyobb lesz a különbség a fogyasztásban.

A grafikonnal és a teljesítmény számítással azt próbáltam szemléltetni, hogy miközben a hőmérséklet csökkenésével megnő az épület hőigénye, a fűtésre használt klímák teljesítménye csökken.
Nem azért vesz valaki fűtésre optimalizált klímát mert olyan gyakran van -30°C, hanem azért, hogy ha majd tartósan -10°-nál hidegebb lesz, akkor ne kelljen aggódnia.

Minden háztartásban mások az igények, az adottságok és a lehetőségek, ezért az, akinek a rendelkezésre áll egy cserép kályha, vagy bármilyen más fűtési alternatíva, vagy az aki a nyaralóban csak 3-4 téli hétvégére használja a klímát, mind, másképp nézi ezt a kérdést.
A lényeg, hogy hajó is csak ritkán süllyed el mégis van rajta mentőcsónak.

Mi történik ha téliesítés nélküli klímával fűt?

Enyhe, átmeneti időben nem fog különbséget tapasztalni, de ahogy csökken a hőmérséklet, úgy nő a kültéri egység hangereje és a fogyasztása, miközben csökken a klíma teljesítménye.

Fagypont körüli hőmérsékleten, magas páratartalom mellett, tehát ködös, havas esős időben a téliesítés nélküli klímák sokkal jobban jegesednek. Ha napokon keresztül esik, vagy köd van, akkor már az automatikus leolvasztás sem tudja eltüntetni a kültéri hőcserélőre rakódott jeget és zúzmarát, ilyen esetekben be kell avatkozni, különben tönkre mehet a klíma.
Előfordulhat, hogy a kültériben felgyülemlett jég eléri a ventilátor lapátot és el is törheti. A ventilátor törés ritkán fordul elő, mert éktelen nagy kerepelés szokta megelőzni, ezért előbb észreveszik a problémát, mint, hogy megtörténne a baj.

A fenti képen, a jég drasztikus eltávolításának nyomai láthatóak, megolvadt a kültéri egység műanyag rácsa. Kíméletesebb módszer a jég eltávolítására a klíma hűtésbe kapcsolása és a kültéri egység meleg vízzel locsolása.

Zord időben, a teljesítménycsökkenést kompenzáló, megnövekedett igénybevétel és üzemidő feltételezi a rövidebb élettartamot.

Klíma tuning

Mert azért ne vessük el, hogy van akinek már megvan a klímája és egyenlőre nincs lehetősége lecserélni.

A csepptálca fűtés és a kompresszor karter fűtése utólag is beépíthetőek. Több termosztáttal vezérelt elektromos fűtőszállal még az is megoldható, hogy a csepptálca fűtés csak bizonyos külső hőmérséklet alatt és csak leolvasztásokkor működjön.

A csepptálca fűtés, a jegesedést hivatott megakadályozni. A csepptálca fűtés hiánya nem vonja automatikusan maga után azt a következményt, hogy jegesedni fog a klíma, mert ezt más tényezőkkel is befolyásolhatja a gyártó, de a fapados klímák esetében számítani lehet rá.

A karter fűtés feladata, hogy indításkor, a kompresszorban lévő olaj, nagy hidegben is folyékony halmazállapotú maradjon. Hiányában a kompresszorban lévő olaj megdermed és induláskor nem tudja ellátni a feladatát, nem keni a mozgó alkatrészeket, ezért jobban kopik a kompresszor, csökken az élettartama.

Klímás fűtés téliesített klímákkal

A téliesített klímáknak nem mindegyike, de általában jobb adottságokkal bírnak mint a csak hűtésre tervezett légkondik, valamint rendelkeznek karter és csepptálca fűtéssel. A téliesített és a fűtésre optimalizált klímák közötti különbség nem olyan sarkos mint a fenti példában, de azért így is elég jelentős.

A téliesített klímák képesek gond nélkül végig fűteni az utóbbi években megszokottá vált enyhe teleket, azonban a nagyobb hidegekben jellemzően hangosabbak és a fogyasztásuk is megnő.
A téliesített klímákat érdemes egy kicsit túlméretezni, hogy a zord időben is el tudják látni a lakás fűtését.

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvassa el a többi cikkünket is: