A klímás fűtés hátrányai

Egy befektetés tervezésénél, ahhoz hogy megfelelően tudjon mérlegelni, tisztában kell lennie az összes felmerülő problémával.
A klímás fűtés, a gázfűtéshez viszonyítottan relatív alacsony bekerülési költségének, a gáz árak alakulásának és az olcsó H tarifás áramnak köszönheti az egyre növekvő népszerűségét, azonban nem minden esetben ez az ideális választás.
Ebben a cikkben igyekszem bemutatni a klímás fűtés ritkábban emlegetett árnyoldalait, amiket szintén érdemes figyelembe vennie, a tervezés során.

Nagy ház, sok kicsi szobával

Egy nagyobb épületbe, a komfortos hő elosztás miatt több, kisebb készüléket kell telepíteni. Egy akkora házba, ahová legalább 5 db klímát kell beépíteni, a bekerülési költség már nagyon közel van egy hőszivattyú telepítéséhez, ami padlófűtés, vagy esetleg radiátorok segítségével az összes helységet kifűti. Igaz, hogy a padlófűtés nem hűt, de fűtésre összehasonlíthatatlanul komfortosabban és a karbantartási költsége töredéke 5-6 split klíma karbantartási költségének.
Kisebb szobákban sokkal zavaróbb a légkondi keltette légmozgás, könnyebben fordulhat elő nagyobb hőingadozás, vagy a gép sűrű ki-be kapcsolgatása. Természetesen légcsatornázható, vagy parapet beltéri egységekkel ezek a problémák megkerülhetőek, de a parapetes modelleknek jóval magasabb a bekerülési költsége, a légcsatornázható klímák pedig nem minden épületben alkalmazhatóak.

Zaj és huzat

A legtöbb klíma ventilátora leáll a fűtési ciklusok között, de így is a nap egy jelentős részében fújni fogja a levegőt, ami némi huzattal és zúgással jár. A huzat ereje és a szélzaj szabályozható, de egy észrevétlenül fűtő radiátorhoz képest határozott különbséget tesz. A légkondicionálók hangereje minden termékismertetőben elérhető adat, így a kiválasztásnál összehasonlítható.

A zaj kapcsán meg kell említeni a rendszeres, automatikus leolvasztásokat. Időnként leáll a fűtés, és a kültéri egységre lerakódott jég leolvasztásához egy kis hőt von el a kültéri egység a beltéri egység segítségével, úgy hogy néhány pillanat alatt kb. 60° hőmérséklet különbség megy végbe a beltéri egység hőcserélőjében. Ilyenkor a beérkező hűtőközeg halmazállapot váltásának hangja az belobbanó ejtőernyő, vagy a vitorlavászonba kapó szél hangjától a teaforraló bugyogásáig változik, márkától és modelltől függően.
A külső hőmérséklettől függő gyakorisággal, rövid ideig tartó, de határozott hanghatással jár.

Az időjárás befolyása

A split klíma egy levegő-levegő hőszivattyú, így a külső levegő hőmérséklete és páratartalma erősen befolyásolja a gép fogyasztását, a teljesítményét, sőt a működési tartományát is.
A nem fűtésre optimalizált klímák, a keményebb fagyok beálltával nem fogják tudni kiszolgálni az épület megnövekedett hőigényét, így az olcsóbb klímák mellé gondoskodni kell tartalék fűtésről.

Az épület szigetelésének befolyása

Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet annál jobban nő az épület hőigénye, egyszerűen szólva többet kell fűteni.
Ha az épület szigetelése gyenge, akkor a fagyok beálltával a klímának jóval többet kell dolgoznia, gyakrabban fog leolvasztani. Mint fentebb már megállapítottuk, a fűtés és a leolvasztás némi légmozgással és hanggal jár. Tehát a gyenge hőszigetelés mellett a klímák nem csak többet fogyasztanak, de hangosabbak is lesznek.

A mellékhelységek fűtése

A WC-be és a fürdőszobába nem szerencsés klímát telepíteni, egyrészt a helységek mérete miatt, másrészt a fürdőszobai gőz is vitatott hatással van a klíma elektronikájára. A fürdőszobai klímahasználat legnagyobb ellenérve a ventilátor huzat, ami még ha meleg levegőt is fúj, kellemetlen érzés vizes testtel.
A klímával fűtők, többségében norvég panelt, vagy valamilyen elektromos fűtést használnak a vizesblokkok fűtését, ami mindkét esetben egy drágább fűtési forma.
Szezononként pár száz kWh fogyasztással érdemes számolni a vizes helységek számától és hőigénytől függően, illetve előfordul, hogy az épület elrendezése vagy szigetelése miatt nincs szükség ilyen kiegészítő fűtésre.

Karbantartási költségek

Míg egy hagyományos központi fűtésnél számolhatunk évente egy kazán tisztítást, 5-6 évente egy radiátortisztítást és kb. 10-15 évente egy fűtési rendszer mosást, addig a fűtésre használt klímáknál az éves klímatisztítás elmaradása már érezhető változást okoz, mind a lakás levegőjének minőségébe, mind a klíma teljesítményben. A klímák számától függően, a klímás fűtés karbantartása a duplája, vagy akár a többszöröse is lehet a központi fűtés karbantartásának, ami tíz éves távlatban több százezres nagyságrend lehet.

Áramszünet

Az áramszünet nincs befolyással a konvektoros fűtésre, a cirkót pedig egy szünet mentes tápról órákig lehet üzemeltetni, a klíma áramfelvételét viszont, legfeljebb csak egy jól méretezett aggregátorról lehetne biztosítani.
A klímának nincs hőtároló képessége és így az egyik előnye, a gyors fűtés egyben a nagy hátránya is, mert nincs benne tartalék. Ha biztosra akar menni, akkor egy kandalló, vagy cserépkályha lehet a ház ideális tartalék fűtése a klímák mellé.

Összegzés:

A klímás fűtés lehet olcsó és könnyen kivitelezhető, lehet gazdaságosabb a fogyasztása, viszont nem lehet minden helyzetre ráhúzni. Az viszont biztos, hogy nagyon rugalmasan lehet kombinálni bármelyik más fajta fűtéssel. Szerintem ez a legnagyobb előnye.

Ne maradjon le a következő cikkről, kövessen a Facebookon:

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvassa el a többi cikkünket is: