A klímás fűtés hátrányai

Egy befektetés tervezésénél, ahhoz hogy megfelelően tudjon mérlegelni, tisztában kell lenni az összes felmerülő problémával.
A klímás fűtés elsősorban a gázfűtéshez viszonyítottan alacsony bekerülési költségének és a gáz árak alakulásának köszönheti az egyre növekvő népszerűségét, azonban nem minden esetben ez az ideális választás.

Túl nagy ház, túl kicsi szoba

Egy nagyobb épületbe, a komfortos hő elosztás miatt több kisebb készüléket kell telepíteni. Egy akkora házba, ahová legalább 5 db klímát kell beépíteni, a bekerülési költség már nagyon közel van egy hőszivattyú telepítéséhez, ami a radiátorok, vagy felületfűtés segítségével az összes helységet kifűti.
Kisebb szobákban sokkal zavaróbb a légkondi keltette légmozgás, könnyebben fordulhat elő nagyobb hőingadozás, vagy a gép sűrű ki-be kapcsolgatása. Természetesen légcsatornázható, vagy parapet beltéri egységekkel ezek a problémák megkerülhetőek, de a parapetes modelleknek magasabb a bekerülési költsége, a légcsatornázható klímák pedig nem minden épületben alaklmazhatóak.

WC és fürdőszoba fűtése

A WC-be és a fürdőszobába nem szerencsés klímát telepíteni, egyrészt a helységek mérete miatt, másrészt a fürdőszobai gőz is vitatott hatással van a klíma elektronikájára. A fürdőszobai klímahasználat legnagyobb ellenérve a ventilátor huzat, ami még ha meleg levegőt is fúj, kellemetlen érzés vizes testtel.
A klímával fűtők, többségében norvég panelt, vagy infra panelt használnak a vizesblokkok fűtését, ami mindkét esetben egy drágább fűtési forma.

Zaj és huzat

A legtöbb klíma ventilátora leáll a fűtési ciklusok között, de így is a nap egy jelentős részében fújni fogja a levegőt, ami némi huzattal és zúgással jár. A huzat ereje és a szélzaj szabályozható, de egy észrevétlenül fűtő radiátorhoz képest határozott különbséget tesz. A légkondicionálók hangereje minden termékismertetőben elérhető adat, így a kiválasztásnál összehasonlítható.

A zaj kapcsán meg kell említeni a rendszeres, automatikus leolvasztásokat. Időnként leáll a fűtés, és a kültéri egységre lerakódott jég leolvasztásához egy kis hőt von el a kültéri egység a beltéri egység segítségével, úgy hogy néhány pillanat alatt kb. 50° hőmérséklet különbség megy végbe a beltéri egység hőcserélőjében. Ilyenkor a beérkező hűtőközeg halmazállapot váltásának hangja az belobbanó ejtőernyő, vagy a vitorlavászonba kapó szél hangjától a teaforraló bugyogásáig változik, márkától és modelltől függően.
A külső hőmérséklettől függő gyakorisággal, rövid ideig tartó, de határozott hanghatással jár.

A külső hőmérséklet befolyása

A split klíma egy levegő-levegő hőszivattyú, így a külső levegő hőmérséklete és páratartalma erősen befolyásolja a gép fogyasztását, a teljesítményét, sőt a működési tartományát is.
A nem fűtésre optimalizált klímák, a keményebb fagyok beálltával nem fogják tudni kiszolgálni az épület hőigényét, így az olcsóbb klímák mellé gondoskodni kell tartalék fűtésről.

Karbantartási költségek

Míg egy hagyományos központi fűtésnél számolhatunk évente egy kazán tisztítást, 5-6 évente radiátor tisztítást és kb. 10-15 évente egy fűtési rendszer mosást, addig a fűtésre használt klímáknál az éves klímatisztítás elmaradása érezhető változást okoz mind a lakás levegőjének minőségébe, mind a klíma teljesítményben. Nagyon óvatos becslések szerint is, a klímás fűtés karbantartása majdnem a duplája a központi fűtés karbantartásának.

Áramszünet

Az áramszünet nincs befolyással a konvektoros fűtésre, a cirkót pedig egy szünet mentes tápról is lehet üzemeltetni, de sajnos a klíma áramfelvételét legfeljebb csak egy jól méretezett aggregátorról lehetne biztosítani.
A klímának nincs hőtároló képessége és így az egyik előnye, a gyors fűtés egyben a nagy hátránya is, mert nincs benne tartalék. Ha biztosra akar menni, akkor egy kandalló, vagy cserépkályha lehet a ház ideális tartalék fűtése a klímák mellé.

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvasson tovább: