A klímás fűtés fogyasztása

Azt, hogy mennyit fog fogyasztani a fűtésre használt klímája, csak nagy vonalakban, hozzávetőlegesen lehet megállapítani egy hőszükséglet számítással, mert minden lakás más tulajdonságokkal rendelkezik, minden embernek más a hőérzete és a tél sem mindig egyformán hideg.

Az alábbi cikkben egy 120nm-es családi ház négy télen keresztül feljegyzett fogyasztási adatai alapján szeretném megmutatni, hogy az internetről szedett napi fogyasztási adatok rendkívül csalókák, mivel a havi, de még az éves fogyasztásban is nagy eltérések lehetnek. A fórumokon fellelhető napi fogyasztási adatok és havi átalányok nagyon megtévesztőek, helyette érdemes az éves vagy a szezonális fogyasztással számolni, illetve forint helyett kWh-ban számolunk, mert az elszámolási tarifák sem egyformák. Ugyan az a fogyasztás A1 díjszabással és H tarifával számolva másfélszeres különbséget mutat.

A külső hőmérséklet befolyása a klíma fogyasztására

Teljesen természetes, hogy minél hidegebb van, annál több energiára van szükség a lakás fűtéséhez. Csakhogy a split klíma levegő-levegő hőszivattyúként működik, ezért a levegő hőmérséklete és páratartalma erősen befolyásolja a hatásfokát, így két téli hónap fogyasztása között többszörös lehet az eltérés.

A különböző klímák fogyasztása közötti különbségek a zordabb időjárási körülmények között látszanak meg igazán. Talán ez az adat számolható a legnehezebben, hogy mi a különbség egy téliesített és egy fűtésre optimalizált klíma fogyasztása között.

Ha a jelenlegi fűtési rendszeréhez hasonlítja a klímát, akkor az elektromos, a konvektoros és a nyílt égésterű cirkós fűtések esetében biztosan alacsonyabb fogyasztásra számíthat. Kondenzációs kazán esetében már nem biztos, hogy megéri egész télen a klímát használni, de az enyhébb, átmeneti időben a klíma határozottan jobb hatásfokkal dolgozik, mint bármelyik kazán.

A kiegészítő fűtés befolyása

A fogyasztási adatokat befolyásoló egyéb tényező a rásegítő és a kiegészítő fűtés, bár ha belegondolunk a kiegészítő fűtés, ha nem is az a célja, de rásegít a klímára.
Mivel a mellékhelységek nem fűthetőek klímával, ezért a klímával fűtők többsége használ kiegészítő fűtő berendezést, ami legtöbbször valamilyen elektromos fűtés.
A klímás fűtés fogyasztásához érdemes hozzá számolni a kiegészítő fűtés fogyasztását is, ami bizonyos esetekben jelentős tétel lehet.

A jelen példánál egy régi gázcirkó fűti a WC-t és a fürdőszobákat, ami a fagyok beálltával november végétől - december elejétől, március végéig üzemel.
Ez egy nagyon rossz hatásfokkal üzemelő megoldás, de mivel rendelkezésre állt, nem igényelt külön beruházást.

A felhasználói szokások befolyása

A lenti képen látható, 2020-21-es tél kiugróan magas fogyasztása nem a keményebb télnek köszönhető, hanem első sorban egy megváltozott felhasználói szokás következménye. A kiegészítő fűtés és a klímahasználat arányának megváltoztatása radikálisan növelte a klímák fogyasztását, miközben a gázfogyasztás jelentősen csökkent, így a teljes fűtési számla alacsonyabb lett.

Megváltozott felhasználói szokás lehet, a direkt nyitva hagyott fürdőszoba ajtó, illetve a huzat miatti éjszakai fűtés váltogatása a hálószobában, vagy egy baba születése miatti magasabb hőfokra fűtés.

A klímák rendkívül változó fogyasztási adatait nézve arra a következtetésre juthatunk, hogy a klímás fűtés, a másfajta, a külső hőmérsékleti körülményektől kevésbé befolyásolt fűtési megoldásokkal szemben az átmeneti időszakban kiváló fogyasztással bír, de a zordabb időjárás mellett érdemes lehet rásegíteni, ha rendelkezésre áll egy már meglévő gáz, vagy vegyes tüzelésű fűtési rendszer.

A fűtési rendszerek közül a klímának van az egyik legmagasabb karbantartási igénye. A karbantartás egyszerűbb részét, a kompakt szűrők tisztítását a felhasználó is elvégezheti, de az alapos és szakszerű klímatisztításhoz képzett klímaszerelő szükséges. A klímatisztítás huzamosabb elmaradása növeli a klíma fogyasztását.

Ne maradjon le a következő cikkről, kövessen a Facebookon:

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvasson tovább: