A klíma kültéri egységének elhelyezése

Fűtésre használt klímák esetében a kültéri egység elhelyezésének szempontjait két fő csoportba oszthatjuk. Az első szempont a gép zavartalan működését biztosítja, a másik szempont szerint pedig a lakók és a szomszédok nyugalmát vesszük figyelembe. Mind a két nézőpont nagyon fontos, ezért a kültéri egység helyének kiválasztását klímaszerelő szakember bevonásával érdemes meghatározni.

Zavartalan, korlátlan légcsere

A fűtő klíma, mint levegő-levegő hőszivattyú, hőt von el a kinti levegőtől, úgy hogy a kültéri egység ventilátora óránként, kb. 2000 m3 levegőt keringtet át a hőcserélőn. A fogyasztás szempontjából nem mindegy a levegő hőmérséklete.
Ha nem áll rendelkezésre korlátlan mennyiségű levegő, tehát zárt térben van a klíma, vagy valami akadályozza a szabad légmozgást és a klíma visszaszívja a kifújt levegő egy részét, akkor a fogyasztása meg fog növekedni, esetleg a teljesítménye is le fog romlani.
Ez a probléma hűtés üzemmódnál is jelentkezik.

Budapest belvárosában, ott ahol kényszerűségből a pincébe helyezik a kültéri egységet, és a pince nem egy légterű, egy nagy teljesítményű szellőztető ventilátor segítségével tudják megoldani a helység légcseréjét, de ez a megoldás jelentős plusz költséget és plusz energia fogyasztást jelent, valamint növeli az épület hő veszteségét.
Padlásra telepítésnél ugyan úgy problémát jelent a zárt tér, bár a belvárosi 8-10 méteres gerincmagasságú, 4-500 m2-es, jól szellőző padlások 1-2 klímát még elviselnek. Ott inkább a nyári magas hőmérséklet okoz magasabb fogyasztást.

A légcsere zavartalansága nyílt térben azt jelenti, hogy a kifújt és beszívott levegő útjába ne legyen akadály, ne keletkezzen olyan turbolencia, ami a kifújt levegőt visszakeveri a beszívó oldalra. Ilyen akadály lehet egy bokor, fal, eresz, apácarács, vagy bármilyen tárgy, ami 1-2 méternél közelebb van a klíma elejéhez.
Ha a kifújt levegő akár csak részben is visszakering a hőcserélő mögé, az olyan körülményeket teremt, mintha hidegebb külső hőmérsékleten kellene dolgoznia a klímának, azaz növeli a fogyasztását.
A fenti probléma természetesen hűtés közben is fennáll, azzal a különbséggel, hogy a klíma hőt ad le és a környezete melegszik.

Nem csak a klíma előtt lévő tárgyak zavarhatják a működését, az is okozhat problémákat, ha nincs elég távolság a klíma hátulja és a fal között. Minden gyártó leírja a készülék telepítési útmutatójába, hogy a kültéri egység mögött és mellett, minimum hány centiméteres szabad teret kell hagyni. Ezek az előírások részei a klíma garanciális feltételeinek.

Az olvadék víz elvezetése

Hűtési üzemmel ellentétben, fűtésnél a beltéri egység száraz és a kültéri egységben keletkezik a kondenzvíz. A kinti levegő párája, dérként kicsapódik a kültéri egység hátulján és ráfagy. Bizonyos időközönként, ezt a jegesedést automatikusan leolvasztja magáról a klíma. Így az olvadékvíz nem folyamatosan képződik, mint hűtés közben, hanem szakaszosan, nagyobb mennyiségben folyik ki a kültéri egység alján. Az olvadékvíz elvezetésének legegyszerűbb módja, ha ott ahol van kifolyhat a klímából és elnyeli egy kulé kavicsos ágy.
Tehát ideális esetben, a fűtésre használt klíma egy földön álló állványon, vagy a homlokzati fal aljára, egy kulé kavicsos víznyelő fölé van telepítve, úgy ahogy a hőszivattyúk. Minden egyéb esetben fűtött csövön kell elvezetni a vizet, különben az épület tövében egy jégpálya keletkezik, vagy az olvadékvíz belefagy az elvezető csőbe, majd a klíma aljába és komoly károkat okoz a készülékben.

Az egymás fölé telepített kültéri egységek olvadékvizét el kell vezetni, különben az alsó gép, nem fog tudni megbirkózni a tetejére csorgó nagy mennyiségű hideg vízzel. A kültéri egység kialakításától függően, fűtött kondenzvíz elvezetést kell biztosítani a fölső klímának.

Hóhatár

Ritkán fordul elő, hogy akkora hó esik, ami problémát jelentene a klímának, de a kis havat is össze tudja fújni a szél, úgy ahogy a falevelet is felhalmozza a lapos tetőre, vagy földre telepített klímák mögött. A falevél nem csak lefojtja a ventilátort, az olvadékvizet sem hagyja elfolyni, ezért fűtő klímákat még lapos tetőkön is el kell emelni a talajtól.

Eső és szélvédett hely

Az eső, különösen a jeges eső, olyan jégpáncélt növeszt a fűtő klímára, vagy hőszivattyúra, ami jelentősen visszaveti a gép teljesítményét. Ezért érdemes a szabadon álló klíma fölé egy kis tetőt létesíteni.
Előnytelen tájolás esetén, pl. lapos tetőn, az erős szél képes lefojtani a ventilátort, illetve a csapadékot ráveri a klíma hőcserélőjére. Az uralkodó szélirány figyelmen kívül hagyásából adódó meghibásodás, bizonyos klíma márkák esetében garanciavesztéssel jár.
Ideális helyszín az épület homlokzatán, vagy az épület szélárnyékában van.

Zaj és rezgés

Egy fűtő klíma egész télen üzemel, tehát, ha hangos, akkor egész télen zavarni fogja. Érdemes olyan helyet találni neki, ami távolabb esik a hálószobáktól és a szomszédokat sem zavarja.
Az építési hatóságok helyi rendeletekkel szabályozzák a telepítési lehetőségeket, ami település részenként is változhat, illetve társasházakban ennél szigorúbb, egyedi házszabályok is rendelkezhetnek. Telepítés előtt a szomszédokon és ha van, a társasház közös képviselőjén kívül, az önkormányzat építési osztályát is érdemes megkérdezni.

Családi házakban a rezgés, főleg a ferde tetőre telepített klímák esetében szokott kritikussá válni, a beépített tetőterek gipszkarton mennyezete úgy erősíti fel a kompresszor rezgéseit, mint a dob hártyája.
A kültéri egység talpai alá szerelt gumibakkal jelentősen csökkenthető a rezgésből származó zaj.

Karbantartás, javítás

A kültéri egységnek hozzáférhetőnek kell lennie, ezért nem szerencsés, ha túl magasan van, nem lehet elérni az ablakból, vagy annyira az eresz alá szorítva, hogy nem lehet hozzáférni a tetején lévő vezérlőpanelhez.
A kültéri egységeket folyóvízzel tisztítjuk. A 9. emeleten, kint a homlokzati falon az eső is elintézi azt a kis port, ami olyan magasra feljut, de egyéb esetekben érdemes figyelembe venni ezt a körülményt is, mivel a fűtésre használt klímák érzékenyek a rendszeres karbantartásra.

Hő veszteség

Egyre több gyártó által előírt, illetve garanciális feltételként megszabott minimálisan 3m beépítendő csőhosszból adódó csőfelesleget, hagyományosan a kültéri egység mögött, karikába hajlítva szokás eldolgozni. Az így képzett tekercs nagy előnye, hogy elnyeli a kültéri egység rezgéseit, viszont a fűtésre használt klímák esetében nagy hő veszteséget okoz. A cső és a külső levegő közötti 50-70°-os hőmérséklet különbségben, a ventilátor által megforgatott óránként közel 2000 m3 levegő, még dupla csőhéj mellett is hűti a kalorikus csöveket.
Fűtésre használt klímák estében, akár a kültéri egység helyét is befolyásolhatja felesleges csőhossz eldolgozása.

Kapcsolódó cikk: beltéri egység elhelyezése

A kültéri egység helyének megválasztásakor, a tapasztalt, jó szakember pótolhatatlan segítség. Ha még nem választott klímaszerelőt, vegye fel velünk a kapcsolatot és mi továbbítjuk kérését az Önhöz legközelebbi partnerünknek:

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Olvassa el a többi cikkünket is: