A klímás fűtés logója

Hogy ne fázzon rá a klímás fűtésre

A klíma kültéri egységének elhelyezése

Fűtésre használt klímák esetében a kültéri egység elhelyezésének szempontjait két fő csoportba oszthatjuk. Az első szempont a gép zavartalan működését biztosítja, a másik szempont szerint pedig a lakók és a szomszédok nyugalmát vesszük figyelembe. Mind a két nézőpont nagyon fontos, ezért a kültéri egység helyének kiválasztását klímaszerelő szakember bevonásával érdemes meghatározni.

Padláson és zárt erkélyen hamar elfogy a levegő
Zárt térben befülled a klíma

Zavartalan, korlátlan légcsere

A fűtő klíma, mint levegő-levegő hőszivattyú a kinti levegőtől von el hőt. Egyszerűen fogalmazva egy bizonyos fokig, a hideg levegőből is ki tud vonni annyi hőt amitől az az még hidegebb lesz. Ha ez a folyamat zárt térben zajlik, mint padlás, garázs, vagy pince, akkor a helység levegője egy idő után annyira lehűl, hogy a gép már nem tud több hőt elvonni a környezetétől és csak egy minimális teljesítményt leadva erőlködik, jobb esetben letiltja a vezérlése. Ilyen esetekben, mint például Budapest belvárosában, ahhol nem sok másik alternatíva adódik, egy ventilátor segítségével meg lehet oldani a helység légcseréjét, de ez a megoldás jelentős plusz költséget és plusz energia fogyasztást jelent, valamint sok esetekben növeli az épület hő veszteségét.
A fenti probléma természetesen hűtés közben is fennáll, azzal a különbséggel, hogy a klíma hőt ad le és a környezete melegszik.
A légcsere zavartalansága nyílt térben azt jelenti, hogy a kifújt és beszívott levegő útjába ne legyen akadály, ne keletkezzen olyan turbolencia, ami a kifújt levegőt visszakeveri a beszívó oldalra. Ilyen akadály lehet egy bokor, fal, eresz, apácarács, vagy bármilyen tárgy, ami 1-2 méternél közelebb van a klíma elejéhez.

Kevés padlás alkalmas klíma telepítésre.
Kis légtér, elégtelen szellőzés.

Budapest belvárosában sok olyan nagy méretű padlás van, ahol túlzás nélkül, akár több teniszpálya is elférne a 8-10 méteres gerinc magasságú tető alatt. Ilyen nagy légtér, egy-két klíma zavartalan működéséhez elegendő, de ha a legfelső szint minden lakása a padlásra telepíttetné a klímák kültéri egységet, akkor ott hamar jelentkeznének a problémák.

Nem csak a klíma előtt lévő tárgyak zavarhatják a működését, az is okozhat problémákat, ha túl közel van a falhoz a hátulja. Minden gyártó leírja a készülék telepítési útmutatójába, hogy a kültéri egység mögött és mellett, minimum hány centiméteres szabad teret kell hagyni. Ezek az előírások részei a klíma garanciális feltételeinek.

Szűk, levegőtlen kirakatba telepített klíma.
Egy profi kirakatrendező kolléga munkája.

Az olvadék víz elvezetése

A hűtéssel ellentétben, fűtésnél a beltéri egység száraz és a kültéri egységben keletkezik a kondenzvíz. A kinti levegő párája, dérként kicsapódik a kültéri egység hátulján és bizonyos időközönként, ezt a deresedést automatikusan leolvasztja magáról a klíma. Így az olvadékvíz nem folyamatosan képződik, mint a kondenzvíz, hanem szakaszosan, nagyobb mennyiségben folyik ki a kültéri egység alján. Az olvadékvíz elvezetésének legegyszerűbb módja, ha ott ahol van kifolyhat a klímából és elnyeli egy kulé kavicsos ágy.
Tehát ideális esetben a klíma egy földön álló állványon, egy kulé kavicsos víznyelő fölé van telepítve, úgy ahogy a hőszivattyúk. Minden egyéb esetben fűtött csövön kell elvezetni a vizet, különben az épület tövében egy jégpálya keletkezik, vagy belefagy a csőbe, majd a klíma aljába és komoly károkat okoz a készülékben.

A klíma olvadékvizét fűtött tálcákkal lehet elvezetni.
Fűtött csepptálca a klímák alatt.

Az egymás fölé telepített kültéri egységek olvadékvizét el kell vezetni, különben az alsó gép, nem fog tudni megbirkózni a tetejére csorgó nagy mennyiségű vízzel. A kültéri egység kialakításától függően, fűtött kondenzvíz elvezetést kell biztosítani.

A klíma mögé hordja a szél a faleveleket.
A falevelek akadályozzák a klíma szellőzését és megfogják az olvadékvizet.

Hóhatár

Ritkán fordul elő, hogy akkora hó esik, ami problémát jelentene a klímának, de a kis havat is össze tudja fújni a szél, úgy ahogy a falevelet is felhalmozza a lapos tetőre szerelt klímák mögött. A falevél nem csak lefojtja a ventilátort, az olvadékvizet sem hagyja elfolyni, ezért fűtő klímákat még lapos tetőkön sem szabad 5-10 centire rakni a talajtól.

Egy kis bokor nőtt a lapos tetőn a klíma elé.
Még a lapos tetőn is bármi akadályozhatja a klíma működését.

Eső és szélvédett hely

Az eső, különösen a jeges eső olyan jégpáncélt növeszt a fűtő klímára, vagy hőszivattyúra, ami jelentősen visszaveti a gép teljesítményét. Ezért érdemes a szabadon álló klíma fölé egy kis tetőt létesíteni.
Előnytelen tájolás esetén, pl. lapos tetőn, az erős szél képes lefojtani a ventilátort illetve a csapadékot ráveri a klíma hőcserélőjére. Az uralkodó szélirány figyelmen kívül hagyásából adódó meghibásodás, bizonyos klíma márkák esetében garanciavesztéssel jár.
Ideális helyszín az épület homlokzatán, vagy az épület szélárnyékában van.

Ablak, vagy ajtó helyére is lehet klímát telepíteni
Műemléki környezetben is lehet klímát szerelni, ha van elég hely

Zaj és rezgés

Egy fűtő klíma egész télen üzemel, tehát, ha hangos, akkor kis megszakításokkal egész télen zavarni fogja. Érdemes olyan helyet találni neki, ami távolabb esik a hálószobáktól és a szomszédokat sem zavarja.
Az építési hatóságok helyi rendeletekkel szabályozzák a telepítési lehetőségeket, ami település részenként is változhat, illetve társasházakban ennél szigorúbb, egyedi házszabályok is rendelkezhetnek. Telepítés előtt a szomszédokon és ha van, a társasház közös képviselőjén kívül, az önkormányzat építési osztályát is érdemes megkérdezni.
Családi házakban a rezgés, főleg a ferde tetőre telepített klímák esetében szokott kritikussá válni, a beépített tetőterek gipszkarton mennyezete úgy erősíti fel a kompresszor rezgéseit, mint a dob hártyája.
A készülék talpai alá szerelt gumibakkal jelentősen csökkenthető a rezgésből származó zaj.

A kültéri egységnek nincs elég tere
A saját kifújt levegőjének a felét visszaszívja a klíma

Karbantartás, javítás

A kültéri egységnek hozzáférhetőnek kell lennie, ezért nem szerencsés, ha túl magasan van, nem lehet elérni az ablakból, vagy annyira az eresz alá szorítva, hogy nem lehet hozzáférni a tetején lévő vezérlőpanelhez.
A kültéri egységeket folyóvízzel tisztítják. A 9. emeleten, kint a homlokzati falon az eső is elintézi azt a kis port, ami olyan magasra feljut, de egyéb esetekben érdemes figyelembe venni ezt a körülményt is, mivel a fűtésre használt klímák érzékenyek a rendszeres karbantartásra.

Hő veszteség

A több gyártó által is előírt, illetve garanciális feltételként megszabott minimális 3m csőhosszból adódó csőfelesleget, hagyományosan a kültéri egység mögött, karikába hajlítva szokás eldolgozni. Az így képzett csőlíra nagy előnye, hogy elnyeli a kültéri egység rezgéseit.
Fűtésre használt klímák esetében ez a csőtekercs rendkívül nagy hő veszteséget okoz. A cső és a külső levegő közötti 50-70°-os hőmérséklet különbségben, a ventilátor által megforgatott óránként közel 2000m3 levegő, még dupla csőhéj mellett is hűti a kalorikus csöveket.
Fűtésre használt klímák estében, akár a kültéri egység helyét is befolyásolhatja felesleges csőhossz eldolgozása.

A kültéri egység helyének meghatározásánál kérje ki a klímaszerelő véleményét.
Forduljon bizalommal partnereink felé:

Ön klímaszerelő és szeretne az oldalon reklámozni?
Legyen kizárólagos partnerünk az egész megyében >>> klimasfutes@gmail.com

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Kattintson a képre és jelentkezzen Ön is.

Olvasson tovább:

Kattintson a képre és a főoldalra jut.