A klímás fűtés logója

Hogy ne fázzon rá a klímás fűtésre

Mikor térül meg egy alacsonyabb fogyasztású klíma ára?

A split klímák fogyasztását a szezonális jóságfokát fűtési szezonban az SCOP, hűtési szezonban pedig a SEER szám jelöli. A jóságfokot a leadott teljesítmény és a felvett teljesítmény arányából számolják, mértékegysége a Watt/Watt. Minél magasabb az SCOP és a SEER értéke annál alacsonyabb a klíma fogyasztása, de vajon mi a különbség a 4 és az 5 SCOP között, mikor térül meg a két klíma közötti, jelentős árkülönbözet?

Lakás, vagy családi ház esetében a magasabb hűtési jóságfok jellemzően nem térül meg az alacsonyabb fogyasztású klíma felára és a relatív kevés üzemóra aránya miatt. Ezért csak gazdasági szempontból nem érdemes magasabb árat fizetni a magasabb SEER értékért.
A fűtésre használt klímák fogyasztása viszont jóval magasabb szezononként, így a megtérülés is gyorsabb lehet.
A megtérülés kiszámolásához érdemes tisztázni pár fontos kérdést:

Az energetikai besorolás és az SCOP értékek viszonya
Az energetikai besorolás az SCOP adatok alapján történik.

A fenti ábrán látható, hogy mennyire elnagyolt értékeket mutat az energetikai besorolás, ami ráadásul még országonként is változó értékekhez van állítva.

Az SCOP bővebben

Az SCOP-t a szezonális jóságfokot, a COP-ből a jóságfokból számítják, ami a felvett elektromos energia és a leadott hő teljesítményének hányadosa.
A 3 COP azt jelenti, hogy 1kWh elektromos áramból 3 kW hőenergiát állít elő a klíma, vagy hőszivattyú. A 4,1 SCOP pedig azt jelenti, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, 1 kWh elektromos áramból, 4,1 kW hőenergiát képes előállítani a készülék.
A split klíma, mint levegő-levegő hőszivattyú fogyasztása rendkívül érzékeny a külső hőmérsékletre.
Ha a fűtési szezonon belül előforduló melegebb és hidegebb napokon produkált COP értékeket összehasonlítanánk, elég nagy különbségeket kapnánk, ezért használunk szezonális jóságfokot, ami inkább csak tájékoztató jellegű adat, mint kőbe vésett tény. Sőt, több klímaszerelő szakember által is vitatott a kínai gyártók által megadott SCOP értékek hitelessége, de ezt természetesen, csak az internetes fórumokon hangoztatják név nélkül.
Az SCOP értékek összehasonlításánál oda kell figyelni, hogy -2°C-ra vagy -7°C-ra van megadva az érték. Nem minden esetben van feltüntetve és gyakran csak a kedvezőbb érték szerepel a hirdetésekben.

Havas, jeges klíma.
Van aki kétségbe vonja a kínai klímák fogyasztási adatait. Persze hivatalosan még senki nem tette meg, így ez csak rosz indulatú pletyka marad.

Mielőtt számolunk, lássuk a hozzávalókat:

Mekkora fűtőteljesítményre van szükség?
Érdemes lenne tudni az épület hő szükségletét, vagy a várható energiafogyasztást, ami klímánként nagyon durván, 500 és 1500kWh között alakul fűtési szezononként. A várható fogyasztást az épület hőszigetelése mellet befolyásolja a klímák méretezése, mennyisége és a kiegészítő fűtések is. Ezalatt azt értem, hogy ha alul van méretezve a klíma, akkor nyilván kisebb a bekerülési költsége, cserébe többet megy, hamarabb elhasználódik és nagy hidegekben előfordulhat, hogy kevés lesz a teljesítménye. Ha viszont finoman túl van méretezve a klíma, akkor valamivel nagyobb a bekerülési költsége, cserébe kevésbé erőlködik és van mögötte egy kis tartalék kraft szükség esetén.
Vigyázat, a durva túlméretezés fogyasztás növekedést és nagyobb hőingadozást is okozhat, mert a klíma nem tud megfelelően leszabályozni.

Téli hőszükséglet számítást a WINWatt program segítségével lehet készíteni, melynek ingyenes változatát bárki letöltheti a Bausoft Pécsvárad Kft. weboldaláról, de mint Baumann Mihály felhívta a figyelmemet, a program használatának betanulása nem helyettesíti egy mérnök szaktudását, így könnyen fennál a nagy arányú tévedés lehetősége.
20-30.000Ft-ért rendelhet pontos, mérnök által készített hőszükséglet számítást.

Hány darab, és mekkora teljesítményű klímára van szüksége?
A méretezés mellett az elosztást is érdemes átgondolni. 3db 3,8 kW névleges fűtőteljesítményű klímától összesen 11,4kW-ra számíthatunk, míg 4db 2,8 kW-os klímától 11,2 kW összteljesítményre számíthatunk, ami nagyságrendileg ugyan az, viszont az utóbbi, igaz, hogy lényegesen magasabb áron, de sokkal komfortosabb hőelosztást garantál.

A külső hőmérséklet csökkenésével az egyszerűbb modellek jelentősen veszítenek a kapacitásukból, így a klímák teljesítményének meghatározásakor érdemes figyelembe venni a komolyabb mínuszokban leadott, alacsonyabb teljesítményüket.

Számoljunk!

Az alábbi példában, egy klíma márka, egy téliesített és egy fűtésre optimalizált modelljének az adataival számolok.

Mennyi lesz a várható fogyasztásunk?
-1400 kWh/év
Tudjuk, hogy hány klímát szeretnénk?
-1db klímával számolok
Mekkora az árkülönbség a két kiszemelt klíma között?
-90.000 Ft a különbség
Mekkora a klímák SCOP adatainak a különbsége?
-Az olcsóbb 4,2 W/W, a jobb fogyasztású pedig 5,1 W/W
1400 kWh x 4,2 W/W = 5880 kW
5880 kW hőenergia termelés az alacsonyabb 4,2W/W SCOP-val
5880 kW / 5,1 W/W = 1153 kW/h
1153 kWh várható fogyasztás a magasabb 5,1W/W SCOP-val
1400 kWh - 1153 kWh = 247 Kwh
247 Kwh fogyasztási különbség fűtési szezononként
247 kWh x 23,16Ft= 5720 Ft/év
5720 Ft/év fogyasztási különbség H tarifával
H tarifás mérővel soha nem térül meg ez a befektetés
247 kWh x 36 Ft = 8892 Ft/év
8892 Ft/év különbség rezsicsökkentett áron
Rezsicsökkentett árú árammal több mint 10 év alatt térülne meg a befektetés, persze, csak ha nem emelkedik az áram ára
247 kWh x 70 Ft = 17290 Ft/év
17290 Ft/év különbség emelt áron
Piaci áras árammal bő öt év alatt térül meg a befektetés

A fenti számítás nagyban eltérő eredményeket hozhat a különböző klímák és a várható fogyasztások függvényében. A megtérülésbe nehéz, de bele kell kalkulálni a klíma várható élettartamát és az elektromos áram árának várható változását, ami biztos, hogy nem lesz olcsóbb, hacsak nem szereltet napelemet.

Ha csak a 15 éves megtérülést nézem, már az is egyértelműen rossz befektetésnek tűnik. de ez igazságtalan lenne, ugyanis a két klíma között jelentős különbség van a működési tartomány, a zaj és az üzembiztonság terén.
Csak az SCOP értékekre hagyatkozva nem érdemes a drágább készüléket megvásárolni, de ha más szempontokat is figyelembe vesz, mint a komfort, a megbízhatóság és az extrém hidegekben nyújtott egyenletes teljesítmény, akkor érdemes elgondolkozni egy magasabb árkategóriájú, fűtésre optimalizált klímán.

Megosztás

A megfelelő klíma kiválasztásakor egy tapasztalt szakember pótolhatatlan segítség. Ha még nem választott klímaszerelőt, vegye fel a kapcsolatot az Önhöz legközelebbi partnerünknek:

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Kattintson a képre és jelentkezzen Ön is.

Olvasson tovább:

Kattintson a képre és a főoldalra jut.