A klímás fűtés logója

Hogy ne fázzon rá a klímás fűtésre

Mikor térül meg egy alacsonyabb fogyasztású klíma ára?

A split klímák fogyasztását a szezonális jóságfokuk az SCOP szám jelöli, mértékegysége a Watt/Watt, a leadott teljesítmény/felvett teljesítmény arányából számolják. Minél magasabb az SCOP értéke annál alacsonyabb a klíma fogyasztása, de vajon mi a különbség a 4 és az 5 SCOP között, mikor térül meg a két klíma közötti, jelentős árkülönbözet?
A megtérülés kiszámolásához érdemes tisztázni pár fontos kérdést:

Az energetikai besorolás és az SCOP értékek viszonya
Az energetikai besorolás az SCOP adatok alapján történik.

A fenti ábrán látható, hogy mennyire elnagyolt értékeket mutat az energetikai besorolás, ami ráadásul még országonként is változó értékekhez van állítva.

Az SCOP bővebben

Az SCOP-t a szezonális jóságfokot, a COP-ből a jóságfokból számítják, ami a felvett elektromos energia és a leadott hő teljesítményének hányadosa.
A 4COP azt jelenti, hogy 1kWh elektromos áramból 4kW hőenergiát állít elő a klíma, vagy hőszivattyú. A 4SCOP pedig azt jelenti, hogy egy fűtési szezon alatt, átlagosan, 1kWh elektromos áramból, 4kw hőenergiát képes előállítani a készülék.
A split klíma, mint levegő-levegő hőszivattyú fogyasztása rendkívül érzékeny a külső hőmérsékletre.
Ha a fűtési szezonon belül előforduló melegebb és hidegebb napokon produkált COP értékeket összehasonlítanánk, elég nagy különbségeket kapnánk, ezért használunk szezonális jóságfokot, ami inkább csak tájékoztató jellegű adat, mint kőbe vésett tény. Sőt, több klímaszerelő szakember által is vitatott a kínai gyártók által megadott SCOP értékek hitelessége, de ezt természetesen, csak az internetes fórumokon hangoztatják név nélkül.
Az SCOP értékek összehasonlításánál oda kell figyelni, hogy -2C°-ra vagy -7C°-ra van megadva az érték. Nem minden esetben van feltüntetve és gyakran csak a kedvezőbb érték szerepel a hirdetésekben.

Havas, jeges klíma.
Van aki kétségbe vonja a kínai klímák fogyasztási adatait. Persze hivatalosan még senki nem tette meg, így ez csak rosz indulatú pletyka marad.

Mielőtt számolunk, lássuk a hozzávalókat:

Mekkora fűtőteljesítményre van szükség?
Érdemes lenne tudni az épület hő szükségletét, vagy a várható energiafogyasztást, ami klímánként nagyon durván, 500 és 1000kw/h között alakul fűtési szezononként. A várható fogyasztást az épület hőszigetelése mellet befolyásolja a klímák méretezése is. Ezalatt azt értem, hogy ha alul van méretezve a klíma, akkor nyilván kisebb a bekerülési költsége, cserébe többet megy, hamarabb elhasználódik és nagy hidegekben előfordulhat, hogy kevés lesz a teljesítménye. Ha viszont finoman túl van méretezve a klíma, akkor valamivel nagyobb a bekerülési költsége, cserébe kevésbé erőlködik és van mögötte egy kis tartalék kraft szükség esetén.
Vigyázat, a durva túlméretezés fogyasztás növekedést és nagyobb hőingadozást is okozhat.

Téli hőszükséglet számítást a WINWatt program segítségével lehet készíteni, melynek ingyenes változatát bárki letöltheti a Bausoft Pécsvárad Kft. weboldaláról, de mint Baumann Mihály felhívta a figyelmemet, a program használatának betanulása nem helyettesíti egy mérnök szaktudását, így könnyen fennál a nagy arányú tévedés lehetősége.
20-30.000Ft-ért rendelhet pontos, mérnök által készített hőszükséglet számítást.

Hány darab, és mekkora teljesítményű klímára van szüksége?
A méretezés mellett az elosztást is érdemes átgondolni. 3db 3,8 kW névleges fűtőteljesítményű klímától összesen 11,4kW-ra számíthatunk, míg 4db 2,8 kW-os klímától 11,2 kW összteljesítményre számíthatunk, ami nagyságrendileg ugyan az, viszont az utóbbi, igaz, hogy lényegesen magasabb áron, de sokkal komfortosabb hő elosztást garantál.

A külső hőmérséklet csökkenésével az egyszerűbb modellek jelentősen veszítenek a kapacitásukból, így a klímák teljesítményének meghatározásakor érdemes figyelembe venni a komolyabb mínuszokban leadott, alacsonyabb teljesítményüket.

Számoljunk!

Az alábbi példában, egy két klímával fűtő ügyfelem 3 éves fogyasztási átlagát veszem alapul és egy klíma márka, két különböző modelljének adataival számolok. A számítás, a hőmérsékleti viszonyok okozta teljesítmény csökkenések miatt pontatlan, de nagy vonalakban alapul vehető.

120.000Ft / 7733Ft = 15 és fél év megtérülési idő, normál tarifás használattal
120.000Ft / 4771Ft = Több mint 25 év megtérülési idő, H tarifás használattal

Ha csak a 15 éves megtérülést nézem, már az is egyértelműen rossz befektetésnek tűnik. de ez igazságtalan lenne, ugyanis a két klíma között jelentős különbség van a működési tartomány, a zaj és az üzembiztonság terén.
Csak az SCOP értékekre hagyatkozva nem érdemes a drágább készüléket megvásárolni, de ha más szempontokat is figyelembe vesz, mint a komfort, a megbízhatóság és az extrém hidegekben nyújtott egyenletes teljesítmény, akkor érdemes elgondolkozni egy magasabb árkategóriájú, fűtésre optimalizált klímán.

Forduljon bizalommal partnereink felé.

Szeretne az oldalon reklámozni?
Kérjen ajánlatot egy város, vagy megye megjelölésével >>> klimasfutes@gmail.com

Tegye fel kérdéseit a Klímás fűtés Facebook csoportban:

Kattintson a képre és jelentkezzen Ön is.

Olvasson tovább:

Kattintson a képre és a főoldalra jut.